Környezet
A helyek, ahol élünk.
HORVÁTH
PÉTER
fotográfus
A múlt században születtem, a jelenben élek. Kezdő riporterként őszintén hittem a fénykép objektivitásában és jobbító erejében. Mára, pár évtizedes fotóriporteri múlttal, inkább hiszek abban ami hihetetlen és kételkedem abban, ami nyilvánvaló.
Foglalkozásomra nézve, sajtófotós vagyok, mindig is az akartam lenni. Az emberi sorsok érdekeltek, leginkább a társadalom perifériáján tengődőké. A sajtó klasszikus kulcsszavain túl, ki, mit, mikor, hol, egyre gyakrabban éreztem, nem tudok választ adni a legfontosabb kérdésre: Miért? Zavart, hogy a történésekből kiragadott egyetlen pillanat sokszor inkább elfedi, mint megmutatja az igazságot.Az analóg fotó minden lehetőségét felhasználva fotómontázsokat kezdtem csinálni, hogy darabjaira szedjem a látványt és újra összerakjam a saját elképzeléseim szerint. A digitális technika megsokszorozza a lehetőségeket, de úgy gondolom, ez is csak egy eszköz a sok közül és nem végcél. Mint a szobrásznak a véső és a kalapács, magától egyik sem fog szobrot faragni. Ma is az a célom, mint kezdő fotóriporter koromban; az álarcok mögött az arcot, a látszat mögött a valóságot megmutatni. Még akkor is, ha ez szinte reménytelen.
